Bejelentkezés
Akciós ajánlatok
Ingatlankinalat.eu

Adatok megadása






Az ingatlan típusa


Vagyonszerzés jogcíme


Az érintett vagyon forgalmi értéke

Ft

 

Ft

 



Kedvezmény nélküli illeték összege

Ft

Kedvezmény összege

Ft

Fizetendő illeték összege

Ft
Figyelem! A kalkulált eredmény tájékoztató jellegű!

 

Segédlet az illeték kiszámításához

1. Ha idén eladom a lakásomat, és a vételáron lakást veszek, akkor hogyan kell kiszámítanom a vagyonszerzési illetéket?

Ha a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül adja el magánszemélyként az előző lakását, akkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke különbözetének abszolút értéke.
Fontos tudni, hogy a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, tehát nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb.
Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
[Itv. 21. § (5)-(6) bekezdései]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

2. Ha idén eladom a lakásomat, és a vételárát a fiamnak lakásvásárlás céljából átadom, akkor kell-e ajándékozási illetéket fizetni?

Amennyiben a vételárból származó teljes pénzösszeget átadja gyermekének, akkor ajándékozási illetéket kell fizetni és az ajándékozást – az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy ha erről írásbeli szerződés nem született, a vagyonszerzéstől számított – 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál. A bejelentés formája nincs meghatározva, nincs hozzá formanyomtatvány, ezért a bejelentés szóban és írásban is teljesíthető.
Az illeték mértéke – a lakáseladásból származó pénzösszeg nagyságától függően – 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, s a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.
[Itv. 11. § (1) bekezdés b) pontja, 11. § (2) bekezdés, 12. § (1) bekezdés b) pontja]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

3. Hogyan (hány részletre) kaphatok részletfizetési kedvezményt a kiszabott vagyonszerzési illetékre tekintettel?

Amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor arra kérelemre részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemély esetében a részletfizetés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
A kérelmezhető részletek számát jogszabály nem határozza meg.


[Art. 4. § (1) bekezdés a) pontja, 133. § (1) és (4) bekezdései]

 

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

4. Kell-e, illetve mivel kell igazolni a gépjármű- és ingatlanforgalmazóknál az illetékmentességre vagy illetékkedvezményre való jogosultság meglétét?

Az ingatlanforgalmazást főtevékenységként folytató vállalkozó esetében cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal; az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó esetében a tevékenység statisztikai jelzőszámával, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről, illetőleg annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával kell igazolni a kedvezményre való jogosultságot.
[Itv. 23/A. § (2) és (3) bekezdés]

A gépjármű-forgalmazást főtevékenységként folytató vállalkozó esetében cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal; a gépjárműlízinget főtevékenységként végző vállalkozó esetében az erre vonatkozó statisztikai jelzőszámmal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével és a Magyar Lízingszövetség által kiállított igazolással kell igazolni a mentességre való jogosultságot.
[Itv. 26. § (7) bekezdés]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

5. Kell-e ajándékozási illetéket fizetni, ha más magánszemély bankszámlájára történik a pénzbefizetés, és az átadásról nem állítanak ki külön okiratot?

Az ilyen módon történt ajándékozás mentes az ajándékozási illeték megfizetése alól, tehát nem kell illetéket fizetni, de az ajándékozást be kell jelenteni az adóhatóságnál. A bejelentés formája nincs meghatározva, nincs hozzá formanyomtatvány, ezért a bejelentés kötetlen formában is teljesíthető.
[Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja, 91. § (4) bekezdés, 102. § (1) bekezdés h) pontja]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

6. Milyen illetékfizetési kötelezettség van lakásvásárlás esetén?

Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelynél az illeték alapja – az általános szabályok értelmében – a lakástulajdon forgalmi értéke.
Az illeték mértéke pedig – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.
Ha pedig a lakás megszerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, akkor ennek összegét – a meghatározott kivételével – a forgalmi értékből le kell vonni.
[Itv. 21. § (1)-(2) bekezdései]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

7. Amennyiben eladom telekingatlanomat és a vételárából veszek egy lakást, beszámíthatom-e annak vételárát az illeték kiszámításánál?

Nem, mivel csak abban az esetben lehet az illeték alapja az ingatlanok forgalmi értékének különbözete, ha a magánszemély lakást vesz, és a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül lakását adja el, s nem pedig telektulajdonát.
[Itv. 21. § (5) bekezdés]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

8. Ha a párom és én is az idén eladjuk a lakásunkat, és közösen veszünk egy házat, aminek 1-ed 1-ed tulajdoni hányadban leszünk tulajdonosai, hogyan kell kiszámítani a minket terhelő vagyonszerzési illeték összegét?

Amennyiben a közös tulajdonú (1-ed 1-ed tulajdoni arányú) lakás megvásárlását megelőző vagy azt követő egy éven belül adják el magánszemélyként a külön tulajdonban lévő lakásaikat, akkor fejenként a közös tulajdonként megvásárolt lakás forgalmi értékének 1-ed része és a külön tulajdonként eladott lakás teljes – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete (illetve a két érték különbözetének abszolút értéke) lesz az illeték alapja.
Az illeték alapjának kiszámításánál a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, azaz nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt tulajdonrész vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb.
Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
[Itv. 21. § (5)-(6) bekezdései]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

9. Egyidejű lakáseladás és vásárlás esetén mi után kell illetéket fizetni?

Egyidejű lakáseladás és –vásárlás esetén az eladott és a vásárolt lakás forgalmi értékének különbözete után kell megfizetni a 4 millió forintig 2%, az ezt meghaladó rész után pedig 6% illetéket.
[Itv. 21. § (5) bekezdés]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

10. Lakás öröklése, illetve vásárlása esetén mi az illeték alapja és mértéke?

Lakás öröklése esetén az illeték alapja az örökölt lakás – esetleges hagyatéki terhekkel csökkentett – forgalmi értéke, a mérték pedig függ a rokonsági foktól, illetve a lakás forgalmi értékétől az alábbiak szerint:

Csoport
Lakástulajdon-szerzés illetékének
mértéke
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére
(Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)
-18 millió forintig 2,5%
-18 millió forint feletti rész után
-35 millió forintig 6%
-35 millió forint feletti rész után 11%
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére
-18 millió forintig 6%
-18 millió forint feletti rész után
-35 millió forintig 8%
-35 millió forint feletti rész 15%
III. Minden más örökös terhére
-18 millió forintig 8%
-18 millió forint feletti rész után
-35 millió forintig 12%
-35 millió forint feletti rész után 21%

Lakás vásárlása esetén az illeték alapja a lakás forgalmi értéke. Az illeték mértéke 4 millió forintig 2%, az ezt meghaladó rész után pedig 6%.
[Itv. 12. § (1) bekezdés a) pont, 21. § (1) bekezdés]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

11. Fiatalok első lakásvásárlása esetén az összeghatár személyenként, vagy együttesen értendő (vehető igénybe)?

Amennyiben mindkét fiatal megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek (35 év alattiak, első tulajdonszerzésük), és így mindketten igénybe veszik a kedvezményt, az összeghatár együttesen értendő.
[Itv. 26.§ (6) bek.]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

12. Hogyan kell kiszámítani az illeték mértékét új építésű lakóingatlan esetén a 15 és 30 milliós értékhatár között?

Ebben az esetben ki kell számolni, hogy mennyi lenne a lakás teljes értéke után fizetendő illeték (4 millió forintig 2%, az e fölötti rész után 6%), és ebből az összegből le kell vonni a 15 millió forintra ugyancsak az előbbiek szerint kiszámított illeték összegét (tehát 740 000 forintot). A fennmaradó összeg lesz a fizetendő illeték.
[Itv. 21.§ (1) bek, illetve 26. § (1) bek. f) pontja]

<<< Vissza a tartalomjegyzékhez

 

 

Portál:

Főoldal

INGATLAN hirdetések

HIRDETÉSFELADÁS

REGISZTRÁCIÓ

Ügyfélszolgálat

Információk:

Felhasználási feltételek

Hirdetés feladás

Hirdetés kiemelése

Hirdetési csomagok ingatlanosoknak

Kiadó reklámhely

Letölthető iratminták

Médiaajánlat

Portál használata

Terület mértékegység átváltó

Ügyfélszolgálat

Eladó ingatlanok

Apartman

Családi ház

Építési telek

Épülő projekt

Garázs

Teremgarázs

Házrész

Hétvégi ház

Ikerház

Ipari ingatlan

Iparterület

Iroda épület

Iroda helyiség

Kastély

Kúria

Garzon lakás

Panel lakás

Sorházi lakás

Téglaépítésű lakás

Megkezdett építkezés

Mezőgazdasági épület

Mezőgazdasági terület

Nyaraló/üdülő

Panzió

Parasztház

Pince és présház

Raktárhelyiség

Raktár épület

Szálloda

Tanya

Üdülőtelek

Üzlethelyiség

Vadászház

Vendéglátó egység

Villa

Egyéb ingatlan

Kiadó ingatlanok

Apartman

Családi ház

Építési telek

Épülő projekt

Garázs

Teremgarázs

Házrész

Hétvégi ház

Ikerház

Ipari ingatlan

Iparterület

Iroda épület

Iroda helyiség

Kastély

Kúria

Garzon lakás

Panel lakás

Sorházi lakás

Téglaépítésű lakás

Megkezdett építkezés

Mezőgazdasági épület

Mezőgazdasági terület

Nyaraló/üdülő

Panzió

Parasztház

Pince és présház

Raktárhelyiség

Raktár épület

Szálloda

Tanya

Üdülőtelek

Üzlethelyiség

Vadászház

Vendéglátó egység

Villa

Egyéb ingatlan

Új építésű ingatlanok

Apartman

Családi ház

Építési telek

Épülő projekt

Garázs

Teremgarázs

Házrész

Hétvégi ház

Ikerház

Ipari ingatlan

Iparterület

Iroda épület

Iroda helyiség

Kastély

Kúria

Garzon lakás

Panel lakás

Sorházi lakás

Téglaépítésű lakás

Megkezdett építkezés

Mezőgazdasági épület

Mezőgazdasági terület

Nyaraló/üdülő

Panzió

Parasztház

Pince és présház

Raktárhelyiség

Raktár épület

Szálloda

Tanya

Üdülőtelek

Üzlethelyiség

Vadászház

Vendéglátó egység

Villa

Egyéb ingatlan

Használt ingatlanok

Apartman

Családi ház

Építési telek

Épülő projekt

Garázs

Teremgarázs

Házrész

Hétvégi ház

Ikerház

Ipari ingatlan

Iparterület

Iroda épület

Iroda helyiség

Kastély

Kúria

Garzon lakás

Panel lakás

Sorházi lakás

Téglaépítésű lakás

Megkezdett építkezés

Mezőgazdasági épület

Mezőgazdasági terület

Nyaraló/üdülő

Panzió

Parasztház

Pince és présház

Raktárhelyiség

Raktár épület

Szálloda

Tanya

Üdülőtelek

Üzlethelyiség

Vadászház

Vendéglátó egység

Villa

Egyéb ingatlan